IV. Bábkert „Mátyás udvarában”

Hagyományteremtő családi nap

A Várkertben volt már Szent Iván napi tűzugrás, Sarlós Boldogasszony-napi gyógynövénytánc… idén pedig reneszánsz udvarrá válik a mosonmagyaróvári Vár, ahol bizony valóban járt Mátyás király. A több mint ezer fős látogatottságú Bábkert negyedik rendezvényét a Táltos Családi Kör a Reneszánsz Év jegyében szervezte meg, így a látogatók segítségével életre kelhet a Fekete Sereg vagy éppen Beatrix királyné.

2in1

A nemrég megnyílt akvarisztikai kiállítás a Bábkert idején – annak belépőjegyével – ingyen megtekinthető. A felújított Várpince méltó hátteret nyújt mind a kiállításnak, mind a Bábkertnek, amely idén (június 29-én 10.00 – 21.00 óráig) Mátyás király udvarává változik.

Bemész kiváncsi gyerekként, kijössz sárkányölő vitézként

A Ludibundus reneszánsz játszótér május 11-i (Szentendrei Skanzenben tett) premierje óta most lesz először teljes nagyságában látható. Mosonmagyaróvárra június 29-én, a Bábkertbe, „Mátyás király udvarába” látogatnak. A közel hat órányi szellemi és fizikai vetélkedőt felölelő játszóház a MárkusZínház ’találmánya’. A mívesen festett reneszánsz pavilonban bárki úgy érezheti magát, mint a Fekete Sereg vitéze, egy sárkányölő lovag vagy gyönyörű úrhölgy.

Beharangozó

Mosonmagyaróvár legizgalmasabb történelmi zöldövezetébe várja a Táltos Családi Kör a családokat. A Várkertben immár negyedik alkalommal kíván tartalmas és értékes szórakozást nyújtani a családoknak egy szabadtéri művészeti nap alkalmából. Délelőtt 10.00 órától egészen este 21.00-ig Mátyás király udvarában érezhetik magukat az idelátogatók: bárkiből Mátyás király, Beatrix, reneszánsz úrhölgy vagy a fekete sereg lovagja válhat. Játékos kedvű felnőttek és történelemrajongó kicsik katonáskodhatnak, vehetnek részt vitézi csatán, középkori próbán vagy koronáztathatja magát királlyá. Mindeközben bábjátékok, reneszánsz koncertek tarkítják a programot. Elhozza előadását Majoros Ági, Écsi Gyöngyi, Korpás Éva, a MárkusZínház, a Lajta Néptánc Egyesület és a Camerata Sumynona is.

Június 29-én, vasárnap a már várt Vár-tavi kenuzás és kézműves foglalkozások mellett a Várpince akvarisztikai kiállítási is megtekinthető lesz.

Részletes program:

10.00 Majoros Ági Bábszínháza: Százszorszép Bóbiska (bábjáték kicsiknek és nagyoknak)

11.00 Écsi Gyöngyi – Kováts Marcell: Mátyás király Gömörben (Gömöri Mátyás-történetek ízes palóc nyelven, reneszánsz muzsikával)

15.00 MárkusZínház: Pulcinella (középkori vásári bábjáték)

16.00 Köszöntőt mondanak vendégeink

- Dr. Nagy István alpolgármester úr

- Csiszár Péter, a Flesch Károly Kulturális Központ igazgatója

- Rubovszky Rita, a HungaroFest ügyvezető igazgatója

16.15 Korpás Éva és zenekara: Csalogató (gyerekkoncert)

17.30 MárkusZínház: Mátyás király szárnyai (bábjáték)

18.30 Lajta Néptánc Egyesület (néptánc bemutató és táncház)

19.30 Camerata Sumynona: Mátyás király udvari zenéje (reneszánsz koncert)

Kísérő programok: (egész nap, 10.00 – 20.00 óráig)

- Reneszánsz vásártér középkori kézművességgel, szellemi és vitézi próbákkal, játszóházzal.

- Ludibundus reneszánsz játékpavilon. Vitézi csaták, királykoronázás, katonáskodás egész nap.

- Népi mesterségek bemutatója és vására.

- Kézműves foglalkozások és vásár

- Kenuzás a vártavon.

- Könyvkiadók bemutatói és kedvezményes vására.

- A Várpince akvarisztikai kiállítása (csak ezen a napon látogatható ingyen – a Bábkerti belépővel).

Helyszín:

Várkert, 9200 Mosonmagyaróvár (esőhelyszín: Egyetem díszterme – az étterem felett.)

Árak:

A jegyek egységesen 1.200 Ft-ba kerülnek. A családi jegy ára 4.000 Ft (2 felnőtt és 2 vagy több gyermek részére).

Előadók (abc-sorrendben)

- Camerata Sumynona Régizene Együttes

A mosonmagyaróvári zenekar 1998-ban jött létre a Moson Megyei Hagyományőrző Egyesület égisze alatt Keresztény Gyula vezetésével. Tagjainak nagy része zenetanár, akik különösen kedvelik a reneszánsz kamaramuzsikát. Hangszer-összeállításuk változatos; a hegedű, gordonka és blockflőték mellett használnak bombardot, tekerőlantot, dudát, kobozt, dobokat. Templomi koncerteket és reneszánsz táncházakat tartanak.

- Écsi Gyöngyi – Kováts Marcell

Écsi Gyöngyi 1965-ben született Vágsellyén. Pozsonyban tanult, ahol az Ifjú Szívek táncosa és énekese volt. A 80-as évek végén a Ghýmes együtessel dolgozott együtt. Ma a gömöri Berzétén él. Népdalénekesként gyűjtőútjai két fontos területre összpontosulnak: Zobor-alja és Gömör rejti számára a legnagyobb titkokat, a még felfedezetlen leporolatlan ősi üzenetet. Népdalok, népi imádságok, ráolvasások, játékok, mesék, népénekek és a tárgyi kultúra mind–mind egy nagyobb egységben hullámzanak megnyilvánulásaiban. Ugyanakkor 2000-ben Győrben a legjobb bábszínésznői díjat kapja.

Kováts Marcell Écsi Gyöngyi előadásainak állandó kísérője népi hangszereken.

- Korpás Éva

Korpás Éva énekesnő új oldaláról mutatkozik be. A Tükrös népzenei együttes szólistája továbbra is a magyar népdalok gyöngyszemeit énekli, de kísérői most nem népzenészek, hanem dzsesszmuzsikusok. Hangszerelésükben ugyan megtartják a magyar népzene szólóhangszereit: a hegedűt és a furulyát, ugyanakkor a gitár és a dob tökéletesen modern hangzást kölcsönöz népdalainknak.

Ezeken a népdalokon – köszönhetően az általános iskola ének-zenei tankönyveinek – korosztályok nőttek fel. Éva ötlete azon alapul, hogy ezeket a mindenki számára kedves dallamokat újra felfedezhesse a hallgatóság. Hiszen hála a magyar zeneoktatás legutóbbi időkig tartó kiválóságának, korosztálytól függetlenül szívesen dúdoljuk a Cifra palota, vagy akár a Harcsa van a vízben kezdetű dalok fülbemászó dallamait, ha van, aki eszünkbe juttassa azokat. A ráismerés élményét ígéri az előadás, amelyen Weöres Sándor, Gazdag Erzsébet és a felvidéki kortárs költők Koncsoll László és Tóth Elemér verseinek feldolgozásán kívül sok népdalfeldolgozás is szerepel.

Elsősorban a gyermekeknek készített albumait ismeri közönsége, ezért a rajongótábor elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztályból áll. Mivel azonban még a gyermekeknek készített albumokon is igényes zenekari muzsikálás hallható, így a felnőttek számára is élvezetes zenei élményt nyújtanak zeneszámai. Magyarországon és a Felvidéken több ezren hallhatták műsorait.

- Lajta Néptánc Egyesület

A hagyományőrző együttes 1993-ban alakult Mosonmagyaróváron. Egyesületként néptánc oktatással, hagyományok gyűjtésével is foglalkoznak tagjai.

- Majoros Ági Bábszínháza

Egyszemélyes bábszínházat játszik. A szövegről (a darabról) áttevődik a hangsúly a téma játékos kibontására, amelyben a vizualitásnak és más, a társművészetekre utaló kreatív ötleteknek jóval nagyobb szerep jut, mint a teatralitás hagyományosabb formáinak.

Játszott a Ciróka Bábszínház égisze alatt (A dzsungel könyvében, a Japán mesékben, a Leporelló első könyvében).

A Ciróka Bábszínház 1960-ban alakult. Huszonhat év amatőr tevékenység után 1986-ban a vidéki együttesek között elsőként vált hivatásos bábszínházzá. Kezdetben a Katona József Színház bábtagozataként, majd 1991-töl önálló városi költségvetési intézményként működik tovább Kecskeméten. A bábszínház évente átlagosan 5 bemutatót és 250 előadást tart mintegy 30.000 nézőnek. Hét közben iskolás és óvodás csoportoknak játszik bérletes rendszerben, vasárnaponként pedig a hétvégi közönségnek nyújt programot. A székhelyi előadások mellett tájelőadásokat is tart, nem csak a megyében de az ország más területein is. A hagyományos produkciók mellett az óvodás korosztály számára rendszeresen készít foglalkoztató, beavató előadásokat. Repertoárjában ifjúsági és felnőtt előadások is szerepelnek. A Ciróka Bábszínház kezdeményezésére és rendezésében került sor 1992. márciusában a Magyarországi Bábszínházak I. Találkozójára, aminek azóta állandó házigazdájává vált.

- MárkusZínház

A MárkusZínház egy Bábszínház. Két tagja vallja, hogy „Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket.

Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel. A „Bóbitában” kezdtünk tanulni, aztán iskolákat jártuk, mesterekre figyeltünk itthon és külhonban. Háromtagú kompániánk 1987-ben alakult, vándorlásaink közben etetjük-terelgetjük gyermekeinket, állatainkat, varrjuk, faragjuk a bábokat, díszleteket és játszunk kicsiknek és szülőiknek egyaránt, ahova csak hívnak bennünket.”

Ebből az önvallomásból is kiderül, hogy bár a pécsi MárkusZínház két emberes, létezik egy harmadik is; a muzsikus. Schäffer Erzsébet írta, hogy „Ők a legkedvesebb bábszínháza”.

A világot bejáró, zseniális bábos házaspár, Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor gyereknek, felnőttnek olyan varázslatot tudnak, amelyhez nem elég a bábos tudás. Nem elég a kreativitás. Nem elég az ötlet. Ahhoz szív és lélek, hit és humor, bizalom és alázat, bátorság és önfeledt játék szükségeltetik. Nekik mind e mellé tálentumot adtak. Zenei, mesei és képi világuk a magyar mesék, népmesék elemeit használja fel, természetes anyagokból készült díszlettel, leleménnyel, humorral, közvetlen hangulatban, gyereket és felnőttet is bevonva mesélnek, játszanak, előadnak. A mese végeztével maradandó élménnyel, hazavihető értékkel távozik mindenki, ez bizonyos.

Kocsis Rozi, a Magyar Bábművészek Szövetségének alelnöke és a Vaskakas Bábszínház igazgatója szerint ennek is köszönhető, hogy „a magyarországi bábművészet ezerszínűségében igen jelentős, újszerű - ugyanakkor értékőrző és közvetítő - szerepet játszik a pécsi MárkuSzínház. A gyerekeknek való mesélés ősi tradicionális gyönyörűségét ötvözi a művészi megjelenítés magas színvonalával. Maguk készítette előadásaik (Laci királyfi; A helység kalapácsa; Az égig érő fa; Csongor és Tünde; stb.) a magyar bábművészet meghatározó részei. Védjegyük az igényesség, a „tiszta forrás”; a fergeteges jókedv, a mindig megújuló invenció.”

- Táltos Családi Kör

A Táltos Családi Kör kisgyermekes családok kezdeményezésére alakult, azzal a céllal, hogy a Mosonmagyaróváron és környékén élő családok számára nyújtson tartalmas, kulturális kikapcsolódási lehetőséget. A vasárnap délutáni bábelőadások, közös uzsonnázások, népzenei koncertek, hagyományőrző programok, játszóházak utat találtak az emberek szívéhez.

A Táltos Családi Kör életrehívása - 2004 év végén - néhány kisgyermekes szülő gondolata volt. Célunk, hogy a gyermekeket igényes művészi előadásokkal segítsük szellemi, érzelmi, értelmi fejlődésükben, hiszen valljuk, hogy nekünk szülőknek - a pedagógusokkal összefogva - van ebben a legnagyobb felelősségünk. Rajtunk múlik, mit mutatunk meg gyermekeinknek a világból, milyen kulturális mintát adunk útravalóul, mellyel felnőttként is el tudnak igazodni a magas művészetek birodalmában. A gyermekek és a művészetek közötti közvetítő nyelvként a bábjátékot választottuk, hiszen itt egy előadásban jelenik meg a líra mellett a próza, az ének mellett a tánc, a fantáziát pedig a díszletek, a bábok sokfélesége mozgatja meg. Mindezek segítik elmerülni a gyermeket a mesék varázslatos világában. A közvetlen találkozás a meseszereplőkkel életre szóló élményt adhat. Célunk, hogy mindezeket az élményeket a gyerekek szüleikkel együtt, családi körben éljék át.

Az általunk választott művészek, társulatok országosan elismertek.

Előadások (abc-sorrendben)

- Százszorszép Bóbiska

Majoros Ági Százszorszép Bóbiska című előadásához (mely Edith Nesbith meséje nyomán készült) Szász Ilona készítette az adaptációt, Mátravölgyi Ákos tervezte a vizuálisan lenyűgöző teret: a gyönyörű harangjátékot, amelyben a jóságos és gonosz harangmanók irányította történet elevenedett meg. A Bartal Kiss Rita rendezte produkcióban az előadó, Majoros Ági odaadó figyelemmel, személyes érzékenységgel, derűs játékkedvvel mesélte el az elátkozott királylány és az épp ellentétes varázslat áldozatául esett királyfi történetét, akik sok viszontagság után mégis csak egymásra találtak.

„A Királynők Kertjének közepén áll egy csodálatos harang, amely csak akkor szólal meg, ha a Királynőnek leánygyermeke születik. A lusta harangemberkék átkokkal sújtják Százszorszép Bóbiska hercegnőt, mert a születését ünneplő harangszó felverte őket százéves álmukból. Vajon sikerül-e Bóbiskának megtörni az átok erejét és elnyerni a boldogságot?”

- Mátyás király Gömörben

Gömöri Mátyás-történetek ízes palóc nyelven, reneszánsz muzsikával.

- Pulcinella

Nomen est omen: a Pulcinella a középkori színjáték egyik típusa volt – mégpedig az olasz vásári bábjátéké. Nevét egyik leghíresebb figurájáról, Pulcinelláról kapta (aki ugyanaz, mint az angoloknál a Punch vagy az oroszoknál a Petruska).

- Mátyás király szárnyai

A Mátyás királyszárnyai című bábjátékot Balogh Róbert elbeszélése alapján készítette el a MárkusZínház. A 60 perces játékot Kovács Márton zenéje és Radák János közreműködése kíséri.

„Több, mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején,egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Matyikának. Nevelték tudósságra, bajvívásra.… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta. Győzelemre vitte seregeit a törökök, a németek ellen. No, róla szól a játék, bölcs Mátyáskirályról, kinek asztalánál legkedvesebb vendég az Igazság volt!”

- Ludibundus reneszánsz játékpavilon.

A Ludibundus először 2008. május 11-én a Szentendrei Skanzenben volt látható. Egész napos programja kb. 6 órát ölel fel, tematikája és látványa Mátyás király korát idézi. A 10-15 egyedi játék a szellemet, a testi erőt egyaránt próbára teszi – a játékok lebonyolításában öt játékmester segít. A repertoár csapatjátékokat is magába foglal.

Ludibundus annyit tesz: játékosan, könnyedén. A Ludibundus egy mívesen festett reneszánsz pavilon, ami magában rejt egy színpadot (amelyhez a MárkusZínház ajánl előadásokat). Ez egy olyan játéktér, ahol vitézi csaták, szellemi tornák, királykoronázás, katonáskodás részese lehet minden felnőtt és gyermek.

- A Várpince akvarisztikai kiállítása

A létesítmény teljes körű rekonstrukcióját a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara az önkormányzattal közösen uniós forrásból, az Interreg-program keretében valósította meg. Mindehhez adva volt a tönkrement, eliszaposodott vártó, a kiégett barlanghoz hasonlítható várpince, és a gondozatlan park.

Most az akváriumteremben hazai- és idegen földrészek halait mutatják meg természetszerű környezetben. A bemutató konyha és fogyasztó térben hagyományos éttermi működtetés helyett főzőbemutatókat szerveznek hazai és külföldi csoportoknak. A halétel és a bor elválaszthatatlan voltára alapozva a Nyugat-dunántúli Régió borait is népszerűsítik.

A kiállítóterem néprajzi és természetvédelmi anyagának összeállítása megtörtént, a halász és aranymosó miliő mellett egy természetvédelmi anyag is gazdagítja a hasznos és szórakoztató információk kínálatát. Külön érdekesség lesz a kiállítás bejáratánál lévő muzeális értékű szigetközi almaprés, mely esetenként friss (aszeptikus technológiát nélkülöző) gyümölcslevet kínál látogatóinak.

További információ:

- www.taltoscsaladikor.hu

- Horváthné Pákozdi Emese 06 (20) 200 88 55